|
BEVEZETÉS
Az istentisztelet mint ünnep
Az istentisztelet az egyház életének centruma. Bátran nevezhetjük ünnepnek még akkor is, ha a naptár szerint éppen nem ünnepnapon történik. Ünnep, mert ahol emberek Isten színe előtt Isten igéjét olvassák és hirdetik, hallgatják és tanulják, ahol a szentségeket kiszolgáltatják és elfogadják Jézus Krisztus nevében, ahol az Úr nevét segítségül hívják egyedül vagy közösségben, ott a feltámadott és élő Jézus Krisztus jelen van, és végzi hitet ébresztő és szeretetre indító munkáját. S hogy ezt honnan tudhatjuk? Ő maga mondja tanítványainak: "Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük." (Mt 18,20) Az ő jelenléte és működése teszi ünneppé az istentiszteletet. Ez az ünnep nem szakít ki a mindennapi életből. Vagyis az egyház tagjai nem menekülnek a hétköznapi élet problémái, gondjai, kihívásai elől, valami zavarmentes, tiszta, csendes állapotba, hanem feltekintenek arra az Istenre, aki ezért a világért - annak bűnei ellenére - egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, annak élete legyen. Ez az ünnep nem zártkörű, hanem nyilvános. Részt vesznek benne férfiak és nők, idősek és fiatalok (sőt még gyermekek is), különböző nemzetiségű, bőrszínű, műveltségű és beállítottságú emberek. A gyülekezet minden rétege, sőt még egyszerű érdeklődők is. Ennek az ünnepnek is rendje van. A Biblia szerint Isten nem a rendetlenség, hanem a rend Istene. Az egyház istentiszteleti életének is megvan a bibliai alapokon álló és a Krisztus tanítványainak hosszú nemzedékei által alakított, továbbcsiszolt és megőrzött jó rendje.
| 
