|
MI TÖRTÉNIK EGY EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZETBEN?
Gyülekezeti demokrácia: Presbiteri ülések, közgyűlések
Az evangélikus gyülekezetek önálló szervezeti egységei az egyháznak. A gyülekezet nem más, mint tagjainak közössége, de szüksége van az irányításra is. A kívülálló a gyülekezet igazgatási szervének a lelkészi hivatalt látja, élén a parókus lelkésszel. Ennél azonban bonyolultabb a döntési mechanizmus. Az evangélikus egyházban a különböző kormányzati szinteken jellemző a paritásos rendszer, amely szerint a döntéshozásban egyenlő számban képviseltetik magukat a lelkészek és a nemlelkészek. Ez alól csak a gyülekezet kivétel, de ennek nyomai fedezhetők fel a gyülekezet vezetésében. A gyülekezetet a parókus lelkész és a gyülekezet tagjai közül választott felügyelő vezeti. Ők az elnökség. A lelkész felelős az igehirdetői munkáért, a gyülekezeti élet tartalmáért, a misszióért és az evangelizációért. A felügyelő felelős az egyházközség működési feltételeinek megteremtéséért. Bővebben >> A presbitérium az óegyházban a gyülekezet nagytekintélyű, hitben erős tagjaiból állt. Maga a szó egyháztanácsot jelent. Az őskeresztényeknél a presbiterek látták el a fegyelmezés, a hitre buzdítás, a jó rend megtartatásának szolgálatát. Szerepük a katolikus egyházban a papi rend előtérbe állításával csökkent, a reformáció óta azonban a protestáns egyházakban szerepük újra felértékelődött. Bővebben >> A közgyűlés ma a legszélesebb körű döntéshozó szerv, amely az egyházközség nagykorú tagjaiból áll. Évente legalább egy alkalommal a gyülekezet elnöksége hívja össze, de az egyházi törvények bizonyos esetekben ezzel a joggal felruházzák az egyházmegyei elnökséget is. Bővebben >>
Kapcsolódó oldalak Evangélikus egyházi törvények
| 
