|
|
|
A LUTHERI REFORMÁCIÓ FOLYTATÁSA
Az evangélikus derű
Az evangélikus egyház a görög evangéliumról kapta az elnevezését, ami azt jelenti: jó hír, örömhír. Azt is lehet mondani, hogy ez az örömhír egyháza. Ez elsősorban a Jézus Krisztusban megjelent üdvösséget jelenti, ám az öröm áthatja az egyház egész életét. Az istentiszteletek komolyak és méltóságteljesek, de adott esetben ott is helye lehet derűnek és mosolynak. Az evangélikus templomépítészetre is a világosság és a természetesség jellemző. Lutherről is számos olyan feljegyzés maradt fenn, amelyből kiderül: a reformátor nagyon szerette és értette a tréfát. Az úgynevezett Asztali beszélgetések című munka, amely megörökíti Luther és környezete hétköznapjait, különösen sok derűs epizódot tartalmaz.
| |
|
